Kopaszkutyák macskakövön

Az Avasi Disputa keretében zajló munkák egyik kutatási eleme (Századfordulótól az ezredfordulóig: nosztalgia és realitás a történelmi Avason.) a Kisavashoz, Mélyvölgyhöz, Nagyavashoz fűződő 20. századi szórakozás, vendéglátás történetére irányul. A kapcsolódó városi nosztalgia rétegei:

1. A 20. század első fele magánjellegű borházas asztaltársaságokkal (Móra, Móricz), klasszikus, mára elfeledett nevű vendéglőkkel (Tiroli, Tátra, Sárgarigó, Bob csárda, Avasi Vigadó, Zöldvadász, Zöldliget stb.).

2. A fordulat éve után, leginkább az 1960-as évektől, az államosított vendéglátás, vendéglátó-ipari vállalat avasi üdvöskéi (Bortanya, Alabárdos, Törpe, stb.).

Az első két korszak különbözött egymástól a politikai-társadalmi-makrogazdasági háttér tekintetében, viszont a szórakoztatás-vendéglátás jellege hasonlóságokat mutatott (meleg ételek, terített asztalok, élő- jellemzően cigányzene, felnőtt vendégkör). Mindehhez képest egészen más a 2015. január 27-én sorra kerülő rendezvényünk témáját adó 3. korszak!

Nagyavas, Középső sor - felismeri valaki?

Tisztelt pincésgazdák, egyesületi tagok, kedves érdeklődők!

Az „Avasi disputa” projekt keretében zajló kutatásoknak egyik fontos vállalása az „Avasi borház- és pincekataszter felé….” munkacím alatt futó adatgyűjtés. A megkezdett levéltári kutatást alapvetően hátráltatja, hogy a borházak számozása többször változott, mégis, talán a korabeli számozással is érdemes publikálni, megpróbálni közösen beazonosítani a nagyavasi ingatlanokat.

Ezúttal elsődlegesen a Középső soron járatos kutatótársak segítségére számítunk! A korabeli számozás gyanúnk szerint ma már nem aktuális, de a Középső sor megnevezés nyilván a 20. század első felében is a jelenlegi Középső sort jelentette, ezért kérjük, hogy ha az alábbi tervrajzokon, helyszíni rajzokon bármilyen részlet (jelenlegi számozásnak megfelelő) beazonosításában tudnak segíteni, tegyék meg!

Áll még ma is, ha igen, milyen szám alatt? 

(Középső sor 640. Az 1907. évben érvényes számozás szerint.)

(Középső sor 657. Az 1939. évben érvényes számozás szerint.)

(Középső sor 682. Az 1937. évben érvényes számozás szerint.)

Melyik mai borházszámok környezetét mutatják a korabeli helyszíni rajzok?

(Középső sor 723-726. Az 1919. évi számozás szerint.)

(Középső sor 653-658. Az 1939. évi számozás szerint.)

Szakadék elmélet és gyakorlat, terv és épület között

A XV. század végén, amikor az avasi templom átépült, a komolyabb épületeket már előre, papíron vagy pergamenen megtervezték. Ezt onnan is lehet tudni, hogy a századból rengeteg korabeli tervrajz fennmaradt. Ezekből Bécsben őrzik messze a legtöbbet. (Ízelítőnek itt meg lehet nézni kettőt: https://www.akbild.ac.at/Portal/organisation/aktuelles/ausstellungen-vermittlung/2011/akbild_event.2011-02-03.6885246261?set_language=de&cl=de) Ez számunkra, a földrajzi értelemben vett Északnyugati-Felvidék lakói számára azért is fontos, mert ennek a területnek a gótikus építészete ezer szálon kapcsolódott Bécshez.
Az avasi templom terveit hiába is keresnénk ott, ez a bevezető inkább csak a tervek fontosságára szerette volna felhívni a figyelmet.
Az avasi templom alaprajza a korszak többi szentélykörüljárós csarnoktemplomához hasonlóan nagyon egyszerű: téglalap alakú hosszházból és azzal egyenlő szélességű, poligonális szentélyből áll. Ebből adódóan a munka kezdetén úgy tűnt, hogy a meglévő alaprajz felrajzolása nagyon egyszerű feladat lesz. Sajnos nem volt az.
Az avasi templom szentélypoligonja öt oldalú. Ez ideális esetben egy tizenkétszög öt oldalát jelenti (ekkor lesz egyforma a szentélypoligon mindegyik szöge, beleértve azokat is, amik a hajó falához csatlakoznak).
Ez így néz ki:

Zölddel berajzoltam a tizenkétszög maradék oldalait

Az avasi templomban már az első mérések kiderítették, hogy itt nem ez a helyzet. A másik szabályos lehetőség az öt oldalú szentélyzáródásra, ha az öt oldal tízszögből van szerkesztve. Ekkor a hajó és a szentély találkozásánál lévő szög nagyobb lesz a szentélypoligon többi szögénél.

Így:

A mérések azt mutatják, hogy az avasi templom szentélye így, tízszögre lett szerkesztve. A kivitelezés azonban messze nem volt tökéletes, a szögek egyáltalán nem egyformák. És itt kezdődtek a problémák. Ha a szentélypoligon üres lenne, akkor egyszerű háromszögeléssel meg lehetne határozni a szögeket. Azonban ott vannak benne a vaskos – és sajnos teljesen szabálytalan – XVI. századi pillérek és a modern orgona, amik a közvetlen mérést megakadályozzák. 

Ilyen módon több alkalommal kellett visszamennem a helyszínre. A munka úgy zajlott, hogy a helyszíni mérést otthon felszerkesztettem, a szerkesztés közben kiderült, hogy mi az, ami nem stimmel, ilyenkor vissza kellett mennem, újabb méréseket végeznem, az új adatok segítségével otthon a rajzot pontosítanom, amiből újra kiderült, hogy mi az, ami nem stimmel, ami újabb helyszíni mérést igényelt, és így tovább.

Az eredmény itt látható:

Piros: belső falsík, sárga: a szabályos (hipotetikus) tízszög oldalai, kék: a méréshez felhasznált újkori elemek (pillérek, orgonaház, padlófuga), zöld: szerkesztővonalak

A XV. század végén a boltozati elemeket többnyire nem az építkezés helyszínén, hanem műhelyben készítették el. A rajzot látva a nagy kérdés az, hogy a boltozati elemek legyártásakor a megépült falak szögtorzulásait figyelembe vették-e, vagy a terv szerinti szabályos szögekkel dolgoztak? Remélhetőleg a kutatás során a későbbiekben erre is választ kapunk.

Avasi Tátra

Csongorék szerint a 90-es évekbeli Tátra Bob Club nevű avasi szórakozóhely a Pázmán soron működött. Boldogult úrfikoromban persze én is jártam ott párszor, helyismeretre kevéssé motiváltan és alapvetően részegen, így hát nem emlékszem. Újságcikkekből tudom, hogy az államszocializmus idején, például és adatoltan az 1970-es évek közepén is létezett az Avason „Tátra söröző”, ahol előfordult, hogy juhtúrós sztrapacskát főzött vendégeinek a „főnök”. Levéltári dokumentum tanúsítja, hogy az 1940-es években az avasi Pázmán sor 382. szám alatt működött a „Tátra vendéglő”.

Úgy fest, a Pázmán soron jelentős hagyománya van a Tátra névnek, nagy kár lenne hagyni nyomtalanul szertefoszlani ezt a tradíciót!

A 20. század első évtizedeiben talán több Tátra is lehetett az Avason. Sassy Csaba 1940-ben az Alsó sorra lokalizálta a Tátrát, a rá jellemző humorral: „Az avasi kilátótoronyban 10 fillér belépődíjat szednénk azzal az indoklással, hogy innen szabadszemmel látható a Tátra. Aki feljönne, annak megmutatnánk a Tátra-vendéglőt, ami az avasi alsósoron van és tényleg szabadszemmel is látható”. Szerencsénkre, maradt a levéltárban is rajzos dokumentáció, amely rögzítette, hogy Klein Ármin a „Nagy-Avas, alsósori Tátra Mulató tulajdonosa” zenepavilonnal kívánta bővíteni az „Avas díszét és kedvenczét képező mulató illetve szórakozó helyét”. Ezt az iratot 1911-ben keltezték, ennyire gyönyörű a csatolt tervrajz!

Csakugyan több avasi Tátra volt, vagy csupán néha összekeverték az Alsót a Pázmán sorral? Így vagy úgy, cirka száz éve már biztosan emlegetjük az avasi Tátrát, ha rajtunk múlik, még fogjuk is egy jó darabig!

Lévay kultusz a Nagyavason – hol is pontosan?!

Lévay József (1825-1918) költő, műfordító, Borsod vármegye alispánja – avasi pincésgazda is volt. Sajószentpéteren született ugyan, de az Avas alatti református gimnáziumban (még az eredeti épületben, ami manapság a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiállító-épülete) érettségizett, utóbb tanított. Arany János, Tompa Mihály barátja volt a költő, aki első verseit gimnazistaként az Avason írta.

Borospincéje a Jézus kútja felett, korabeli számozás szerint a Nagyavas 704. szám alatt volt, haláláig naponta feljárt oda. No jó, mindez enyhe túlzás, hiszen a Porkoláb Tibor irodalomtörténész által igényesen publikált Lévay naplók vonatkozó bejegyzéseiből kiderül, hogy 1914 nyarán – halála előtt négy évvel – másoknak engedte át használatra a pincét, Lévay József élete utolsó esztendőiben már aligha járt fel az Avasra. Mindenesetre éppen az általunk sokat emlegetett Marjalaki Kiss Lajos írta 1938-ban, hogy Lévay József „nyolc évtizeddel a vállán, naponta felkereste a Jézus kút során levő, ma 704. számot viselő pincéjét”. Tartok attól, hogy az 1938-as számozás ma már nem aktuális, ekképpen sajnos kijelenthetem, hogy nem tudom melyik avasi pince volt Lévay Józsefé!

Tudja valaki, csak én vagyok ennyire tájékozatlan és mindez közismert? Él erről valamiféle hagyomány az Alsósor környékén?

Elképzelem, micsoda potenciál rejlene az avasi Lévay kultuszban! A költő Hunyadi utcai lakóházától séta a Palóczy és Kossuth utca kereszteződésében álló Lévay szoborig, onnan az ő nevét viselő református gimnáziumig, majd a régi iskola (a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai) épületét érintve, érkezés Lévay pincéjéhez. Oda, ahol előttünk százakárhány évvel olyan vendégek fordultak meg, mint Görgey Artúr tábornok, az irodalmár Gyulai Pál, az avasi Horváth-tető nevével is megörökített és az avasi temetőben nyugvó országgyűlési képviselő Horváth Lajos, talán a költő Tompa Mihály is (akinek az édesapja ugyancsak az avasi temetőben nyugszik)…

Nyughelynél is több + Alsósor

Az Avasi disputához kötődő kutatás – sok egyéb mellett – megcélozta a miskolci Avas református temetőjében nyugvó azon közéleti személyiségek életrajzának feltárását, akik életútjukkal, tevékenységükkel, esetleg éppen a síremlékükkel hozzájárultak a történelmi Avas fejlődéséhez, mai arculatának kialakulásához.

Marjalaki Kiss Lajos (1887-1972) történész, muzeológus Miskolc helytörténetének, azon belül az Avas domb múltjának kiemelkedő kutató személyisége a temetőben nyugszik, életében pincésgazda is volt: Nagyavas Középső sori pincéjében Móra Ferenc és Móricz Zsigmond többször vendégeskedett, ahogyan ez közismert.

Rollinger Lujza (Horváth Antalné, 1906-1947) neve valószínűleg kevésbé cseng ismerősen, noha jeles miskolci órás-ékszerész család tagja, az avasi temetőben nyugszik, ráadásul avasi pince és borház-tulajdonos volt! Említettük már: sajnos nagyon nehézkes a borházak korabeli számozását a maival megfeleltetni. Horváth Antalné Rollinger Lujza 1937-ben felépült borháza a korabeli számozás szerint: Alsósor 708. szám volt, így nézett ki akkoriban:

Felismeri valaki? Mi lehet a mostani számozása? 

A szomszédos pincék is Rollinger Lujza tulajdonában voltak. Az alábbi tervrajz valószínűleg nem vált valóra:

A helyszíni rajz viszont segíthet a lokalizálásban:

Csak a teljesség kedvéért: a Rácz soron is volt Rollinger nevű pincetulajdonos…

Nagyavas, Alsósor – felismeri valaki?

Tisztelt pincésgazdák, egyesületi tagok, kedves érdeklődők!

Az „Avasi disputa” projekt keretében zajló kutatásoknak egyik fontos vállalása az „Avasi borház- és pincekataszter felé….” munkacím alatt futó adatgyűjtés. A megkezdett levéltári kutatást alapvetően hátráltatja, hogy a borházak számozása többször változott, mégis, talán a korabeli számozással is érdemes publikálni, megpróbálni közösen beazonosítani a nagyavasi ingatlanokat.

Ezúttal elsődlegesen az Alsósoron járatos kutatótársak segítségére számítunk! A korabeli számozás gyanúnk szerint ma már nem aktuális, de az Alsósor megnevezés nyilván a 20. század első felében is a jelenlegi Alsósort jelentette, ezért kérjük, hogy ha az alábbi tervrajzokon, helyszíni rajzokon bármilyen részlet (jelenlegi számozásnak megfelelő) beazonosításában tudnak segíteni, tegyék meg!

Áll még ma is, ha igen, milyen szám alatt? 

(Alsósor 721. Az 1934. évben érvényes számozás szerint.)

(Alsósor 725. Az 1936. évben érvényes számozás szerint.)

(Alsósor 732. Az 1944. évben érvényes számozás szerint.)

(Alsósor 766. Az 1938. évben érvényes számozás szerint.)

Melyik mai borházszámok környezetét mutatják a korabeli helyszíni rajzok?

(Alsósor 749. Az 1942. évi számozás szerint.)

(Alsósor 764. Az 1943. évi számozás szerint.)