Tuesday, 20 January 2015

Kopaszkutyák macskakövön




Az Avasi Disputa keretében zajló munkák egyik kutatási eleme (Századfordulótól az ezredfordulóig: nosztalgia és realitás a történelmi Avason.) a Kisavashoz, Mélyvölgyhöz, Nagyavashoz fűződő 20. századi szórakozás, vendéglátás történetére irányul. A kapcsolódó városi nosztalgia rétegei:
1. A 20. század első fele magánjellegű borházas asztaltársaságokkal (Móra, Móricz), klasszikus, mára elfeledett nevű vendéglőkkel (Tiroli, Tátra, Sárgarigó, Bob csárda, Avasi Vigadó, Zöldvadász, Zöldliget stb.).
2. A fordulat éve után, leginkább az 1960-as évektől, az államosított vendéglátás, vendéglátó-ipari vállalat avasi üdvöskéi (Bortanya, Alabárdos, Törpe, stb.).
Az első két korszak különbözött egymástól a politikai-társadalmi-makrogazdasági háttér tekintetében, viszont a szórakoztatás-vendéglátás jellege hasonlóságokat mutatott (meleg ételek, terített asztalok, élő- jellemzően cigányzene, felnőtt vendégkör). Mindehhez képest egészen más a 2015. január 27-én sorra kerülő rendezvényünk témáját adó 3. korszak!


Thursday, 15 January 2015

Nagyavas, Középső sor - felismeri valaki?


Tisztelt pincésgazdák, egyesületi tagok, kedves érdeklődők!
Az „Avasi disputa” projekt keretében zajló kutatásoknak egyik fontos vállalása az „Avasi borház- és pincekataszter felé….” munkacím alatt futó adatgyűjtés. A megkezdett levéltári kutatást alapvetően hátráltatja, hogy a borházak számozása többször változott, mégis, talán a korabeli számozással is érdemes publikálni, megpróbálni közösen beazonosítani a nagyavasi ingatlanokat.
Ezúttal elsődlegesen a Középső soron járatos kutatótársak segítségére számítunk! A korabeli számozás gyanúnk szerint ma már nem aktuális, de a Középső sor megnevezés nyilván a 20. század első felében is a jelenlegi Középső sort jelentette, ezért kérjük, hogy ha az alábbi tervrajzokon, helyszíni rajzokon bármilyen részlet (jelenlegi számozásnak megfelelő) beazonosításában tudnak segíteni, tegyék meg!

Áll még ma is, ha igen, milyen szám alatt? 



(Középső sor 640. Az 1907. évben érvényes számozás szerint.)



(Középső sor 657. Az 1939. évben érvényes számozás szerint.)



(Középső sor 682. Az 1937. évben érvényes számozás szerint.)

Melyik mai borházszámok környezetét mutatják a korabeli helyszíni rajzok?


(Középső sor 723-726. Az 1919. évi számozás szerint.)



(Középső sor 653-658. Az 1939. évi számozás szerint.)


Wednesday, 14 January 2015

Szakadék elmélet és gyakorlat, terv és épület között

A XV. század végén, amikor az avasi templom átépült, a komolyabb épületeket már előre, papíron vagy pergamenen megtervezték. Ezt onnan is lehet tudni, hogy a századból rengeteg korabeli tervrajz fennmaradt. Ezekből Bécsben őrzik messze a legtöbbet. (Ízelítőnek itt meg lehet nézni kettőt: https://www.akbild.ac.at/Portal/organisation/aktuelles/ausstellungen-vermittlung/2011/akbild_event.2011-02-03.6885246261?set_language=de&cl=de) Ez számunkra, a földrajzi értelemben vett Északnyugati-Felvidék lakói számára azért is fontos, mert ennek a területnek a gótikus építészete ezer szálon kapcsolódott Bécshez.
Az avasi templom terveit hiába is keresnénk ott, ez a bevezető inkább csak a tervek fontosságára szerette volna felhívni a figyelmet.
Az avasi templom alaprajza a korszak többi szentélykörüljárós csarnoktemplomához hasonlóan nagyon egyszerű: téglalap alakú hosszházból és azzal egyenlő szélességű, poligonális szentélyből áll. Ebből adódóan a munka kezdetén úgy tűnt, hogy a meglévő alaprajz felrajzolása nagyon egyszerű feladat lesz. Sajnos nem volt az.
Az avasi templom szentélypoligonja öt oldalú. Ez ideális esetben egy tizenkétszög öt oldalát jelenti (ekkor lesz egyforma a szentélypoligon mindegyik szöge, beleértve azokat is, amik a hajó falához csatlakoznak).
Ez így néz ki:
Zölddel berajzoltam a tizenkétszög maradék oldalait
Az avasi templomban már az első mérések kiderítették, hogy itt nem ez a helyzet. A másik szabályos lehetőség az öt oldalú szentélyzáródásra, ha az öt oldal tízszögből van szerkesztve. Ekkor a hajó és a szentély találkozásánál lévő szög nagyobb lesz a szentélypoligon többi szögénél.
Így:

A mérések azt mutatják, hogy az avasi templom szentélye így, tízszögre lett szerkesztve. A kivitelezés azonban messze nem volt tökéletes, a szögek egyáltalán nem egyformák. És itt kezdődtek a problémák. Ha a szentélypoligon üres lenne, akkor egyszerű háromszögeléssel meg lehetne határozni a szögeket. Azonban ott vannak benne a vaskos – és sajnos teljesen szabálytalan – XVI. századi pillérek és a modern orgona, amik a közvetlen mérést megakadályozzák. 



Ilyen módon több alkalommal kellett visszamennem a helyszínre. A munka úgy zajlott, hogy a helyszíni mérést otthon felszerkesztettem, a szerkesztés közben kiderült, hogy mi az, ami nem stimmel, ilyenkor vissza kellett mennem, újabb méréseket végeznem, az új adatok segítségével otthon a rajzot pontosítanom, amiből újra kiderült, hogy mi az, ami nem stimmel, ami újabb helyszíni mérést igényelt, és így tovább.
Az eredmény itt látható:
Piros: belső falsík, sárga: a szabályos (hipotetikus) tízszög oldalai, kék: a méréshez felhasznált újkori elemek (pillérek, orgonaház, padlófuga), zöld: szerkesztővonalak
A XV. század végén a boltozati elemeket többnyire nem az építkezés helyszínén, hanem műhelyben készítették el. A rajzot látva a nagy kérdés az, hogy a boltozati elemek legyártásakor a megépült falak szögtorzulásait figyelembe vették-e, vagy a terv szerinti szabályos szögekkel dolgoztak? Remélhetőleg a kutatás során a későbbiekben erre is választ kapunk.

Friday, 9 January 2015

Avasi Tátra



Csongorék szerint a 90-es évekbeli Tátra Bob Club nevű avasi szórakozóhely a Pázmán soron működött. Boldogult úrfikoromban persze én is jártam ott párszor, helyismeretre kevéssé motiváltan és alapvetően részegen, így hát nem emlékszem. Újságcikkekből tudom, hogy az államszocializmus idején, például és adatoltan az 1970-es évek közepén is létezett az Avason „Tátra söröző”, ahol előfordult, hogy juhtúrós sztrapacskát főzött vendégeinek a „főnök”. Levéltári dokumentum tanúsítja, hogy az 1940-es években az avasi Pázmán sor 382. szám alatt működött a „Tátra vendéglő”.



Úgy fest, a Pázmán soron jelentős hagyománya van a Tátra névnek, nagy kár lenne hagyni nyomtalanul szertefoszlani ezt a tradíciót!
A 20. század első évtizedeiben talán több Tátra is lehetett az Avason. Sassy Csaba 1940-ben az Alsó sorra lokalizálta a Tátrát, a rá jellemző humorral: „Az avasi kilátótoronyban 10 fillér belépődíjat szednénk azzal az indoklással, hogy innen szabadszemmel látható a Tátra. Aki feljönne, annak megmutatnánk a Tátra-vendéglőt, ami az avasi alsósoron van és tényleg szabadszemmel is látható”. Szerencsénkre, maradt a levéltárban is rajzos dokumentáció, amely rögzítette, hogy Klein Ármin a „Nagy-Avas, alsósori Tátra Mulató tulajdonosa” zenepavilonnal kívánta bővíteni az „Avas díszét és kedvenczét képező mulató illetve szórakozó helyét”. Ezt az iratot 1911-ben keltezték, ennyire gyönyörű a csatolt tervrajz!



Csakugyan több avasi Tátra volt, vagy csupán néha összekeverték az Alsót a Pázmán sorral? Így vagy úgy, cirka száz éve már biztosan emlegetjük az avasi Tátrát, ha rajtunk múlik, még fogjuk is egy jó darabig!