Az Avasi disputához kötődő
kutatás – sok egyéb mellett – megcélozta a miskolci Avas református temetőjében
nyugvó azon közéleti személyiségek életrajzának feltárását, akik életútjukkal,
tevékenységükkel, esetleg éppen a síremlékükkel hozzájárultak a történelmi Avas
fejlődéséhez, mai arculatának kialakulásához.
Pázmán Mihály (1815-1873)
színművész, színházigazgató, a nagyavasi Pázmán sort róla nevezték el. Pályáját
Székesfehérváron és Pozsonyban kezdte, 1843-ban került először Miskolcra, majd
1856-ban újra, immáron színházi igazgatóként. A direktorsággal az 1860-as
években hagyott fel, de színészként még 1870-ig szerepelt. Aztán néhány évig
városházi tisztviselő volt 1873. március 2-án bekövetkezett haláláig.
Kollégája, Latabár Endre szintén abban az évben hunyt el, Pázmán és színésznő
felesége, Bizik Eszter földi maradványai a Latabár család kriptájába kerültek.
Az avasi temetőből a kriptától a Felső sor
felé vezető pincesor Pázmán Mihály nevét viseli. (Sokszor – hibásan – Pázmány
Péter sornak írják, holott az ellenreformáció katolikus főpapjáról aligha lett
volna szerencsés Miskolc református lelki központjának szomszédságában
pincesort elnevezni.) A megyei levéltárban fennmaradt Pázmán Mihály
gyászjelentése:
Felesége szűk négy évvel élte
túl, a vonatkozó gyászjelentés nem mulasztotta el özvegy Pázmán Mihályné Bizik
Eszterről tudatni, hogy a „megboldogult
egykor ünnepelt színművésznő” volt.
Alig néhány méterre a temető bejáratától és a
kriptától, korabeli számozás szerint a Pázmán sor 381. alatti pince és borház
tulajdonosa 1944-ben Jurecskó László vendéglős volt. Kérdéses, hogy az iparát
helyben folytatta-e, hiszen tekintélyes szomszédja, a Szilágyi és Diskant
motor- és gépgyárat képviselő Szilágyi Miklós (a Pázmán sor 380. számú pince
tulajdonosa) a városi hatóság előtt szorgalmazta, hogy Jurecskó „az avasi pince borházát szíveskedjen
mielőbb rendbe hozatni, mivel az esővíz az én pincém falazatát áztatja és
rongálja, sőt az Ön pincéjének a falazata már az én pincém udvarába beomlott”.
Jurecskó mindennek apropóján engedélyt kapott a borház elbontására,
átépítésére.
Nyugati szomszédja, a Pázmán sor
382. szám alatt nyitott Tátra vendéglő egyike volt az avasi vendéglátás
legendás helyszíneinek, korábban külön bejegyzést szenteltünk a patinás
létesítménynek. A Pázmán sori Tátrától nyugatra is egy vendéglő működött az
1930-as, 40-es években. Borsod vármegye monográfiája 1939-ben közölte az alábbi
életrajzot: „Medvecz József vendéglős,
Miskolc. Ugyanott született 1891-ben. Tanulmányait Diósgyőrött végezte, utána
ipari pályára lépett, kitanulta a géplakatos szakmát és 22 évig a diósgyőri
vasgyár alkalmazásában állott. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített.
1935 óta vendéglős Miskolcon. Vendéglője az Avason van Pázmánysor 383. sz.
alatt. 1931-ben vette nőül Lipták Erzsébetet, gyermekei: Zoltán és Elza”.
Levéltári dokumentum örökítette meg, hogy 1944-ben már Verebélyi Zoltán
vendéglős volt a Pázmán sor 383. számú pince és borház tulajdonosa, aki
átépítéseket végzett az ingatlanon.